Az Istenhitről
Ott, akkor, ebben a történetben Jézus elámul a hiten, amit tapasztal. Ilyet, vagy ekkorát nem látott a választott nép tagjai között. De mire is gondolt ebben az esetben? Jézus korában (és erre a biblia számos példája ad igazolást) a minőségi értékek mennyiségi kategóriákban vannak kifejezve. Pontosabban: minőségi és mennyiségi terminológiák kombinálódnak. De ugyanakkor nem konkrét mennyiségi fogalmakat jelölnek! A hit esetében például egyedül az a fontos, hogy életképes-e, mint a búzamag, amely az életért meghalni, elrothadni is kész és kicsinysége ellenére sokszorosát termi, vagy olyan-e mint a kovász, amelyből arányaiban igen kevés elegendő ahhoz, hogy az egész halom liszt megkeljen és tészta legyen belőle.
Az is elgondolkodtató, hogy Jézus a történetben egy pogány százados hitét és az egész Izráel hitét veti össze. Szavaiból kiderül, hogy a hit keresésének Jézus az alanya. Nem másban fedezhető fel a hit, mint abban, ahogyan Jézushoz viszonyul valaki. Szánalmas Izrael sorsa, mert annyi, és olyan sokféle lehetőséggel sem tudtak élni, míg egy pogány katonatiszt, a hozzá csak morzsák formájában jutott lehetőséggel nagyon tudott gazdálkodni.
Egyik esetben az eredmény szinte nulla, pedig sok a lehetőség - nála viszont hatalmas az eredmény, pedig szinte nulla a lehetőség.
Jézus mintha ezt mondaná: ennyi hitet, mint benne, nem találtam: megtalálta azt, ami rejtve van. (Ebből ered a Heuréka.) egész Izráelben!
De az is igaz, hogy ez a százados nem alakoskodott, csak egyszerűen hagyta, hogy hasson rá Jézus közelsége.
Az sem lehet véletlen, hogy Jézus előszeretettel állítja szembe egymással az ún. pogányok között nyomon érhető hitet, Izráel vélt hitével.
Neked is el kéne hinned: ha Jézus itt van, akkor nem kell más segítség. Ha Jézus itt van, akkor nem mehetnek tovább úgy a dolgok, mintha minden rendben volna. Ha Jézus itt van, és neked mond valamit, akkor vagy minden szava igaz, vagy egy sem. Nem lehet, hogy igaza van,amikor a Bibliában szólal meg, de nincs igaza, mikor rólad beszél.
Jézus jön feléd: hogyan várod? Jaj, ne jöjj! Vagy: jöjj, Uram, Jézus! Összekuszált, félreértett élettel, olykor bűnökkel megterhelve, de várlak, Jézus! És szólj: a te szavadnál nincs gyógyítóbb, akkor sem, ha először keményen, de őszintén megítél. Ő az, aki megsebez, de szintén ő az, aki meg is gyógyít.
Várd őt, hívd őt magadhoz: mert akkor lesz teljes életed, és olyan hited, amely nem szorul sem méricskélésre, sem bizonyítgatásra!